Tehát a történet a semmivel kezdődik. A semmivel meg az Istennel.

És ezt a semmit valahogy úgy kellene elképzelni, mint egy nagy üres rajzlapot, ami előtt ott ülsz, de aztán kézbe veszed a ceruzád, elkezdesz rajzolni, satírozni, aztán meg színezni, és amikorra megtelik a lap, máris egy egész világot teremtettél.

Isten pontosan ugyanezt tette a maga semmijével. Egy kerek hétig dolgozott rajta. Elmesélem pontosan, minden részletre kiterjedően, hogy mivel is töltötte a hetet.

Hétfőn elkészült a nappallal meg az éjszakával.

Kedden meg elválasztotta egymástól az eget és a földet.

Ezeket bizony könnyű kimondani: hétfő: nappal – éjszaka, kedd: ég – föld. De valószínűleg jó nehéz munka lehetett. És az elején kell a leginkább odafigyelni. Tudod, a ház alapjából sem látszik semmi, mégis az tartja az egész nagy házat. Ezért minden részletre ügyelnek a szakemberek az alapozásnál, nem kímélik sem az időt, sem az energiát, csak a végeredmény jó legyen. Aztán amikor kész az alap, akik nem igazán értenek hozzá, akkor még képesek azt mondani, hogy na lehet kezdeni az építkezést.

Az alapok megteremtése után Isten szerdán már a földdel foglalkozott. A vizeket és szárazföldeket választotta ketté. Hogy legyenek tengerek meg tavak, és legyenek nagy mezők, hepehupás dombok és csipkés tetejű hegyek is.

Nagyon jól haladhatott, mert nem csak a felszínt, a domborzatot formálta meg aznap, hanem mint a jó kertész, a föld elegyengetése után a növényzetről is gondoskodott. A két napja megteremtett éjszaka már fáktól, bokroktól, no meg sok-sok fűtől zöldellő tájra köszöntött be.

Na és csütörtökön vajon mi következett? Talán az állatok? Én ezt gondolnám: növények után az állatok jönnek – ez a logikus. De Isten mást gondolt: még kicsit hagyta, hadd erősödjön meg a fű, rügyezzenek az ágak, vastagodjanak a fatörzsek, nehogy itt semmi perc alatt lelegeljenek mindent a mohó növényevők.

Isten az állatok helyett csütörtökön az éggel foglalkozott, és azt hiszem, ezt nagyon jól tette. Tudod, nagyon sok kisgyereknek a csütörtök igazán a kedvenc napja lehetne. Ekkor készültek ugyanis az égitestek, a bolygók, a csillagok, a kvazárok meg a pulzárok, a galaxisok, a csillagködök, egyszóval mindaz, amiért sokan csillagászok szeretnének lenni. De aki nem, az is nagyon szereti bámulni az éjszakai eget, a sok pislákoló fénypontot.

És akkor eljött végre az állatok ideje: a péntek. Eddig egész nyugi volt, de most aztán megtelt minden nyüzsgéssel. A vizek, az ég, a fák lombjai, de még a felszín alatti rész is – mindent elleptek az izgő-mozgó, csúszó-mászó, összevissza rohangászó állatok.

Pontosabban, képzeld el, ez annyi, de annyi munkát adott, hogy nem fért bele egészen a péntekbe. A vizek meg a levegő benépesítése után a szárazföldre igazából már szombaton került sor. Hiába, ha belelkesedik valaki, ha valamibe igazán belefeledkezik, az sem számít, hogy az idő hogyan múlik.

Szombat volt tehát, délre járhatott, és egészen gyönyörűen megtelt ez a semmi. Már csak egyetlenegy valami hiányzott az Istennek: és ez éppenséggel mi voltunk, emberek. A növények és állatok után mi következtünk.

Isten így szólt:

„Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Uralkodjon a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.”

Isten tehát úgy gondolta, hogy az ember egészében hasonlítson rá. Hogy ez pontosan mit jelent, nem tudni. De ami biztos, hogy Isten mindent, de mindent nekünk adott. Az egész világ azért készült, hogy mi benne legyünk. Látod, néha egész jó dolog utolsónak lenni.

Ahogy a hét utolsó napja is egész jó dolog, hiszen a vasárnap a pihenésé. És ezt Isten is tudta: vasárnap tehát pihent egy kicsit. Ennyi munka meg teremtés után, hogy ilyen jól megtöltötte valamivel a semmit, ez érthető is. Meg valljuk be, biztosan gyönyörködött is mindabban, amit elvégzett. Aztán talán még egy kicsit el is pakolt maga után. Mert bizony a munkánk kiélvezése ugyanúgy a munka része, ahogy a rendrakás is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.